Vasárnap reggel tömegbaleset történt az M7-es autópályán, a Velencei-tó magasságában. A balesetben több, mint 40 autó volt részes, 18 ember sérült meg és egy ember életét vesztette.
A tragédia hátterében a múlt évi tömegszerencsétlenséghez hasonló, szélsőséges időjárási körülmény állt. A szakértők szerint a reggeli órákban leszálló köd keveredett a terület közekében kigyulladt állattartó telepből felszálló füsttel, ami olyan látási viszonyokat teremtett az utakon, amely a balesethez vezetett.
Az első bejelentés előtt jóval – körülbelül fél órával – az útkezelő már kitette a jelzőtáblákra, miszerint a sofőrök fokozott figyelemmel vezessenek a hirtelen kialakult ködben, azonban ez sem volt elég, hogy a baleset elkerülhető lehessen.
Mit tehetünk ilyen esetben? Ki viseli a kárt?
Alapesetben, ha az ember közlekedési baleset részese, akkor általában a gépjármű vezetői az útról félrehúzódva, kitöltik a kék-sárga baleseti bejelentő lapot és a vétkes gépjármű biztosítója téríti meg a vétlen gépjárműben keletkező kárt. Ha felek között nincs megegyezés annak tekintetében, hogy ki a felelős, akkor rendőrt kell hívni és a biztosítók az eljárás eredménye alapján fizetnek a károsultnak.
Abban esetben azonban, amikor negyven autó ütközik a sztrádán nem igazán van lehetőség arra, hogy a felek egymás között megállapodjanak abban, hogy ki volt a vétkes. Nem is javasolt ott a helyszínen megpróbálni egyezkedni, ugyanis a hétvégén tapasztalt látási viszonyok mellett, további személyi sérülések adódhatnak abból, ha a károsultak a leállósávban egyezkednek, fotózzák a járműveket stb.
A vasárnapihoz hasonló esetben mindenképpen a nyomozóhatóság feladata, hogy eldöntse, ki volt a felelős (vagy kik voltak a felelősek) a baleset megtörténtéért. Egy ilyen nyomozás hónapokig, de sok esetben évekig is eltart, mire megállapítható, hogy kinek a biztosítója köteles téríteni a károkat.
Azért, hogy a károsultaknak ne kelljen méltánytalanul éveket várnia, ezért a hazai biztosítói közösség, több mint tíz éve önkéntesen létrehozott egy speciális, tömeges kárrendezési szabályozást. Ennek értelmében, arra az esetre, ha a balesetben érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a húsz darabot, közös hozzájárulással létrehoztak egy kártalanítási alapot. Ennek az alapnak a terhére, a biztosítók meg tudják kezdeni a kártalanítást, a nyomozóhatóság döntésének kivárása nélkül.
A tavalyi hasonló balesetnél a MABISZ erről közleményt adott ki, minden károsult a saját felelősségbiztosítója vagy a MABISZ felé jelenhette be az igényét. A kárfelmérést a biztosítók elvégezték és a károsultak részére jogcím nélküli előlegként kiutalták a biztosítási összegeket.
Az alap terhére lehet érvényesíteni a gépjárműben bekövetkezett károkat, a személyi sérülésből eredő károkat, a gépjármű elszállíttatásának költségét, valamint amennyiben az egyes gépjárművek CASCO biztosítással rendelkeznek, a CASCO önrészére is lehívható az előleg.
Fontos kiemelni, hogy a biztosítók által kifizetett kártalanítás egy előleg. A balesettel összefüggésben a nyomozásnak idővel lesz egy olyan eredménye, amely a felelősséget meg fogja állapítani. Ekkor pedig azoknak a személyeknek, akik felelősek voltak a baleset bekövetkeztéért, az előlegként kifizetett összeget vissza kell fizetniük a biztosítók részére.
Az előleg lényege tehát az, hogy a tényleges károsultaknak ne kelljen méltánytalanul akár több évet is várni arra, hogy a pénzükhöz jussanak, így könnyen megeshet, hogy olyan személyeknek is kifizetésre kerül kártalanítás, akiknek egyébként nem járna.
Ha a nyomozás eredménye olyan sofőrt hoz ki vétkesnek, aki jogalap nélkül részesült a kártalanításból, az összeget vissza kell fizetni a biztosító részére.
